A webhely Google-cookie-k segítségével nyújtja a szolgáltatásokat, szabja személyre a hirdetéseket és elemzi a forgalmat. Emellett a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet. A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát.
Elfogadom

Az elhízáshoz vezető okok

Az elhízáshoz vezető okok
Bár a testtömeg kialakulásában genetikai hatások is szerepelnek, a többletsúly oka az, hogy a bevitt kalória nagyobb, mint a felhasznált kalória. Ha Ön több kalóriát vesz fel, mint amennyit lead, akkor a szervezete zsír formájában tárolni fogja a felesleges kalóriamennyiséget.

Általában az alábbi tényezők, illetve azok kombinációja járul hozzá az elhízáshoz.

Genetikai adottságok

Genetikai adottságok befolyásolják, hogy a szervezet milyen mennyiségű zsírszövet tárolására törekszik és az hogyan oszlik el a testen. A hízásra való hajlam azonban nem végzet, az egészséges kondíció többletmunkával és odafigyeléssel ugyan, de elérhető, illetve megőrizhető.

Elhízás a családban

Ha Önnek az egyik vagy mind két szülője elhízott, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy Ön is el fog hízni. A közös géneken túl ennek oka lehet a közös helytelen életmód, étrend és mozgáskultúra.

Betegségek

Ritkán az elhízás betegségre vezethető vissza, ilyenek a pajzsmirigy alulműködése vagy a mellékvesekéreg túlműködése (Cushing-kór). Az alkatilag alacsony anyagcsere szintén elhízáshoz vezethet. Jelenleg még nem tisztázott, hogy a policisztás petefészek szindróma okoz-e elhízást vagy sem. Egyes betegségek, mint például az ízületi gyulladás, korlátozzák a fizikai aktivitást és ezáltal vezethetnek elhízáshoz.

Bizonyos gyógyszerek

Több gyógyszercsoport, köztük a szteroidok (pl. prednizolon), egyes vérnyomáscsökkentők és antipszichotikumok, valamint a triciklikus antidepresszívumok testsúlynövekedést eredményezhetnek.

Étrend

A nagy kalóriatartalmú ételek rendszeres fogyasztása növeli a testtömeget. A magas zsírtartalmú ételek általában nagyobb kalóriatartalmúak is. A szénhidrátgazdag élelmiszerek, mint a szénsavas üdítőitalok, cukorkák, sütemények a leggyakoribb hordozói a felesleges energiának.

Mozgásszegény életmód

A fizikai aktivitás önmagában is energiát fogyaszt. Fő hatása a szervezet energiagazdálkodására azonban az, hogy nem engedi csökkenni az alapanyagcserét (a szervezet nyugalmi energiafelhasználását), ezáltal a hízásra hajlamos szervezet nem tud alkalmazkodni a csökkent energiabevitelhez. Ez azért nagy jelentőségű, mert az alapanyagcsere csökkenése a fogyókúrázók életének legfőbb megkeserítője (kevesebb bevitt kalória mellett sincs fogyás!).

Életkor

A 30. életév betöltése után kevesebb kalória bevitele mellett is könnyebb elhízni, ezért különösen fontos a fizikai aktivitás fenntartása felnőttkorban is.

A dohányzás abbahagyása

A dohányosok általában néhány kilót felszednek a dohányzás abbahagyása után. Ez a testsúlynövekedés részben annak tudható be, hogy a nikotin fokozza az anyagcserét (a szervezet több kalóriát éget el), részben annak, hogy a nikotin gyorsítja a gyomor-bél rendszer működését, így kismértékben rontja az emésztés hatásfokát. A dohányzás gyengíti az ízérzést is, a dohányzás elhagyásával az ételek ízletesebbekké és jobb illatúvá válnak fogyasztójuk számára. A korábbi dohányosok sokszor pótcselekvésből is esznek (pl. savanyúcukorkát, amit gyakran alkalmaznak az elmaradt dohányzási rítus pótlására). A dohányzás maga ugyanakkor nem jó fogyókúrás módszer ártalmassága miatt.

Nem

A nők nagyobb gyakorisággal híznak el, mint a férfiak, a nőknek ugyanis kisebb az izomtömege, éppen ezért kevesebb kalóriát égetnek el nyugalomban, mint a férfiak.

Terhesség

Terhesség során a nők testsúlya törvényszerűen megnő, az egészséges többletsúly a magzat súlyának kb. háromszorosa (tehát a terhesség végére kb. 10 kg). Sokan ennél többet szednek fel, amit szülés után nehezen tudnak leadni. Amennyiben terhesség során vagy a szoptatás alatt kíván valaki fogyni, különösen fontos, hogy kíméletes módszert válasszon (és ne pl. nulldiétát, vagyis koplalást) és helyezzen súlyt a kiegyenlített, vitamindús táplálkozásra.

Forrás: Webbeteg.hu