Pikkelysömörösként így készítsük fel bőrünket a télre

Maga a pikkelysömör, illetve pszoriázis elnevezés a kórkép legjellegzetesebb tünetéből származik: a bőr felszínén több centiméter átmérőjű, sötétvörös, kissé kiemelkedő göbcsék jelennek meg, amiket pikkelyszerű és fehér színű hámlás borít. Mindez a hámsejtek abnormálisan gyors képződéséből és a bőr gyulladásából ered. A kóros állapot pontos kiváltó oka egyelőre nem ismert, mindenesetre valószínűsíthető, hogy szerepet játszik benne a genetikai hajlam, továbbá immunológiai folyamatok és külső tényezők egyaránt. Egyes elméletek szerint autoimmun betegségről lehet szó, ugyanakkor ezt a felvetést mind ez idáig nem sikerült tudományos konszenzust eredményezően bizonyítani. Összességében tehát csak azt lehet kijelenteni, hogy egy krónikus, nem fertőző bőrbetegséggel állunk szemben, ami az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései alapján legalább százmillió embert érint a Földön.

Számos provokáló tényező hozzájárulhat a bőrtünetek megjelenéséhez, súlyosbodásához, beleértve sérüléseket, bőr- és egyéb fertőzéseket, a stresszt, a dohányzást és a túlzott mértékű alkoholfogyasztást, továbbá olyan társbetegségeket, mint a cukorbetegség, májbetegségek, belső szervi daganatos megbetegedések, krónikus gyulladásos gócok. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként szintén felerősödhetnek a pikkelysömörös panaszok, így például a magas vérnyomásra szedett béta-blokkolók vagy a bipoláris zavarok esetén alkalmazott lítium hatására. Jellemző a pszoriázisra, hogy - egyébként többnyire fájdalommentes - tünetei hullámzóan jelentkeznek: néhány hónapig tartó fellángolás után akár évekig tartó tünetmentesség is lehetséges. Vannak betegek, akiknél a szimptómák csupán enyhe formában lépnek fel, míg másoknál szinte a teljes testfelszínt beborítják a hámló göbcsék, sőt, a betegség következtében egyes ízületek is begyulladhatnak.

Így hatnak az évszakok a pikkelysömörre

Általában véve elmondható, hogy az érintettek állapota a tavaszi-nyári időszakban javul, a hidegebb hónapok beköszöntével pedig rosszabbodik. Szakértők szerint ezért jelentős részben a napfény hiánya tehető felelőssé. Az ibolyán túli sugárzás, azaz az UV-fény ugyanis kifejezetten jó hatással van a pikkelysömör bőrtüneteire. Márpedig, ahogy a tél felé haladva egyre rövidebbé válnak a nappalok, vastagabb és nagyobb testfelületet takaró ruházatot hordunk, illetve kevesebb időt töltünk a szabadban, mind kevesebb napfény éri bőrünket. Ugyancsak ronthat a helyzeten a száraz levegő. Egészségügyi szempontból a 40-60 százalék közötti relatív páratartalom tekinthető ideálisnak, fűtési szezonban viszont a lakások páratartalma könnyen 10-20 százalék körülire zuhanhat vissza.

Fontos megemlíteni, hogy a száraz levegő nemcsak a bőrt, hanem a légutak nyálkahártyáját is szárítja, ezáltal pedig elősegíti különböző légúti fertőzések kialakulását. Ez azért lényeges, mert valójában bármely állapot, amely átmenetileg megbolygatja azimmunrendszerműködését, egyszersmind negatív kihatással lehet a pszoriázis tüneteire is. Egy náthás vagy influenzás megbetegedés is okozhat tehát problémát, de kifejezetten szoros összefüggést tártak fel a témában lefolytatott kutatások a pszoriázis egy formájának fellángolása és a Streptococcus pyogenes baktérium okoztafertőzésközött. E kórokozó felelős a torokgyulladás legsúlyosabb formájáért, a tüszős mandulagyulladásért, és az úgynevezett guttált pikkelysömörrel küzdő betegek 80 százalékánál kimutatható, hogy nem sokkal korábban elkapták ezt a bakteriális fertőzést.

Végezetül érdemes beszélni a stresszről mint provokáló tényezőről. Az év végi ünnepek közeledtével mind a munkahelyi tempó felgyorsulása, mind a karácsonyra való felkészülés fokozott mentális és érzelmi megterhelést eredményez. Az erős stresszhatás az általa kiváltott immunválasz révén súlyosbíthatja a pikkelysömörrel küzdő betegek állapotát, ráadásul a légúti fertőzésekkel szemben is védtelenebbé teszi a szervezetet.

Mit tehetünk a bőrünkért télen?

Kiegyensúlyozott táplálkozással és az alapvető higiéniai szabályok betartásával sokat tehetünk a felső légúti vírusos megbetegedések megelőzéséért, ami tehát áttételesen a pszoriázis okozta panaszok enyhítésében is előnyös hatású. Szinten hasznos e tekintetben a rendszeres testmozgás, amely egyben a mentális stressz kontrollálásának is nagyszerű eszköze. Ez utóbbi rizikófaktor egyéb módszerekkel is jól kezelhető, kezdve a masszázstól az olyan relaxációs technikákig, mint a meditáció vagy a jóga. Ezen felül - esztétikai problémaként - maga a pikkelysömör is lehet stresszforrás, egyfajta ördögi kört létrehozva ezáltal. A stressz és a bőrtünetek enyhülése - vagy éppen súlyosbodása - tehát e tekintetben egymást erősítő folyamatok.

Az UV-fény nem pótolható szoláriumozással, így a természetes napfény mellett csupán a fototerápia segítségében bízhatnak az érintettek. A főként kiterjedt pikkelysömör esetén alkalmazott kezelés során rövid ideig meghatározott hullámhosszúságú UV-B sugarakkal világítják meg a beteg bőrét egy kabinban, illetve a kezelést helyi hatású szerekkel, kenőcsökkel is lehet kombinálni. Amennyiben ez nem hoz eredményt, úgy elérhető egy hasonló elven működő, de UV-A sugárzást alkalmazó kezelés is, amihez fényérzékenyítő szerek használatára is szükség van. Az adott helyzetben leghatékonyabb kezelési mód kiválasztása természetesen szakorvos közreműködését igényli.