Vitiligo - Egy titokzatos bőrbetegség

A vitiligóban szenvedő betegekre jellemző, hogy elveszítik a bőrük melanintartalmát. A melanin határozza meg a bőr, a haj, a szem színét.
Akkor fordul elő vitiligo, ha a melanint termelő sejtek elpusztulnak vagy képtelenné válnak melanin előállítására, ez lassan növekvő, szabálytalan alakú fehér foltokat eredményezhet a bőrön.
A vitiligo minden rasszban előfordul, de jobban észrevehető a sötétbőrű embereken. Általában kis területen kezdődik, majd lassacskán az érintett bőrfelület növekszik. Megfelelő kezelése nincs, meggyógyítani nem lehet a betegséget, a kezelés célja a folyamat lassítása, a hibák elfedése.

A fő tünet a bőr pigmenttartalmának elvesztése, kísérő tünet lehet a korai őszülés, a szempillák, szemöldök, szakáll és bajusz kifakulása, a száj nyálkahártyájának elhalványodása, a retina színváltozása. Gyakorlatilag a test bármely részén jelentkezhet, de a legtöbb esetben a fénynek kitett helyeken alakul ki, mint például a kezek, a lábfej, a karok, az arc, az ajkak. Bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban 10 és 30 éves kor között alakul ki.

A vitiligo típusai

• Fokális: a testnek csak néhány pontjára lokalizálódik.

• Szegmentális: a test egy nagyobb részén jelentkezik.

• Generalizált: a test nagyobb részén jelentkezik, több testtájra kiterjed, gyakran szimmetrikus.
   

  A vitiligo okai és kivizsgálása

  A pontos ok nem ismert, hogy miért károsodik vagy csökken a melanintermelés. Elméletek léteznek a betegség patológiájával kapcsolatban. Oka lehet immunológiai rendellenesség, autoimmun eredet feltételezhető. Az örökletes tényezőknek is fontos szerepe van a kialakulásban, családi halmozódás megfigyelhető. Néhány esetben beszámoltak olyan trigger faktorokról, mint a stressz, napégés.

  A kivizsgálás során fontos a családi kórtörténet rögzítése és a kísérő betegségek részletes felmérése is. A tünetek megjelenése előtt szóba jön trauma, égés lehetősége, a fizikális vizsgálat során az orvos szemügyre veszi a bőrön kívül a haj, a szemöldök, a szempilla és a testszőrzet állapotát is. Sok páciens beszámol belgyógyászati betegségről és stresszről is. Érdemes bőrgyógyászon kívül szemészt is felkeresni, hogy kiderüljön, nincs-e szemészeti eltérés.

  A vitiligo kezelésének típusai

  Nincs minden esetben szükség kezelésre. Sok esetben elég fényvédő és korrektor, alapozó használata. A világos bőrűeknél elég óvakodni a napfénytől, sokszor már ez észrevehetetlenné teszi a tüneteket. Amennyiben nagyobb kiterjedésűek a tünetek vagy rosszabbodás tapasztalható, érdemes orvoshoz fordulni. Több hónapos kezelésre van szükség az esetek döntő részében, és sokszor előfordul, hogy többféle hatóanyagot is végig kell próbálni, mire a klinikai tünetek javulnak.

• Helyi szteroidkezelés: A szteroidok használata során repigmentáció kialakulására van remény, sokszor 3 hónapnyi kezelés után van csak javulás. A hosszú távú kezelés mellékhatása lehet az atrófia, striák kialakulása. Sokszor kiegészítő kezelésként D-vitamin-származék javasolt.

• Helyileg ható immunmodulánsok: Ebbe a csoportba tartozik a pimecrolimus és a tacrolimus. Kevesebb mellékhatásuk van, mint a szetroidoknak, de vizsgálatok felvetették, hogy emelkedhet a limfómák és egyéb daganatos betegségek rizikója használatuk során.

• PUVA-kezelés és UV-B-kezelés: A PUVA-kezelés a fotokemoterápiás kezelések közé tartozik, UV-A sugárzás és psoralen kombinációját jelenti. Akkor lehet hatékony, ha a testfelszín kevesebb, mint 20%-a érintett. Az UV-B szintén csak a kisebb bőrtünetek kezelésére használatos.

• Depigmentáció: Ha a vitiligo nagy testfelületre kiterjed, akkor a nem érintett területek depigmentálására is van lehetőség. Ilyenkor a melanint lebontó hatóanyagokat alkalmaznak.